A vajdahunyadi vár egy középkori erődítmény a mai Románia területén, Vajdahunyadon. Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte, és az egyik leglátványosabb gótikus stílusú vár Erdélyben.

A Fellegvár Kolozsvárott, a Kis-Szamos melletti, 405 méter magas – eredetileg Kőmál nevezetű – dombon lévő erődítmény. 

Erdély és Székelyföld egyik legnagyobb vára több, mint négy hektár területen fekszik.

Építése 1623 tavaszán kezdődött, és az 1630-as évek végére fejeződött be.

A Gyalui Rákóczi–Bánffy-várkastély Erdély egyik jelentős reneszánsz műemléke, a Rákóczi és Bánffy család egykori rezidenciája, jelenleg kulturális központként újul meg Kolozsvár közelében.

A Brassótól 15 km-re délnyugatra, a Törcsvári-szoros bejáratánál fekvő erődítményt a német lovagrend egyik, XIV. századi várának bővítésével, a XV. század elején ide települt szászok építették

A dévai Várhegyen már az ókorban is volt erődítmény. Az annak helyén egy középőkori várra utaló adatok IV. Béla uralkodásának idejétől valók.

A fogarasi vár Erdély egyik legjelentősebb középkori erődje, gazdag történelmi múlttal, vizesárokkal, bástyákkal és felújított kiállítótereivel.

Az építőjének „gyula” méltóságnevét is viselő Fehérvár egy II. századi, római castrum alapjaira – és részben annak köveiből – épült.

A temesvári Hunyadi-kastély (Castelul Huniade) a Bánság legrégebbi fennmaradt világi épülete, amelynek története a 14. század végéig nyúlik vissza.