A vajdahunyadi vár egy középkori erődítmény a mai Románia területén, Vajdahunyadon. Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte, és az egyik leglátványosabb gótikus stílusú vár Erdélyben.
A Fellegvár Kolozsvárott, a Kis-Szamos melletti, 405 méter magas – eredetileg Kőmál nevezetű – dombon lévő erődítmény.
Erdély és Székelyföld egyik legnagyobb vára több, mint négy hektár területen fekszik.
Építése 1623 tavaszán kezdődött, és az 1630-as évek végére fejeződött be.
A Gyalui Rákóczi–Bánffy-várkastély Erdély egyik jelentős reneszánsz műemléke, a Rákóczi és Bánffy család egykori rezidenciája, jelenleg kulturális központként újul meg Kolozsvár közelében.
A Nyugati-Tátra hegység délnyugati részén, egy környezetéből 112 méterre kimagasló, meredek sziklaszirten álló vár feltehetően a tatárjárás után épült.
A Brassótól 15 km-re délnyugatra, a Törcsvári-szoros bejáratánál fekvő erődítményt a német lovagrend egyik, XIV. századi várának bővítésével, a XV. század elején ide települt szászok építették
A dévai Várhegyen már az ókorban is volt erődítmény. Az annak helyén egy középőkori várra utaló adatok IV. Béla uralkodásának idejétől valók.
Dévény vára a Duna és a Morva folyók találkozásánál lévő mészkő szirten már az avarok, majd a rómaiak is létesítettek palánkvárat, de kővárat csak a XIII. században, a magyarok építettek.
A fogarasi vár Erdély egyik legjelentősebb középkori erődje, gazdag történelmi múlttal, vizesárokkal, bástyákkal és felújított kiállítótereivel.
A füleki kővár egy kialudt vulkán kráterének peremén, valószínűleg a XIII. századtól, egy korábbi palánkvár helyére épült.
Az építőjének „gyula” méltóságnevét is viselő Fehérvár egy II. századi, római castrum alapjaira – és részben annak köveiből – épült.
