Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt) Erdély egyik legjelentősebb városa, a Kárpátok déli vonulatának lábánál, a Barcaság központjában fekszik. A várost a 13. században szász telepesek alapították, akik a Magyar Királyság hívására érkeztek, hogy erősítsék a határvédelmet és fejlesszék a kereskedelmet.

A középkorban Brassó gyorsan fejlődött, és fontos erdélyi kereskedelmi központtá vált. A város védelmi rendszere, falai és bástyái a kor egyik legerősebb erődítményét alkották, amelyekkel sikeresen védték meg a várost a tatár és török támadások ellen. A 15–16. században Brassó Erdély egyik legvirágzóbb szabad királyi városává nőtte ki magát, ahol a kézművesség és a kereskedelem dominált.

A reformáció idején a szász lakosság többsége lutheránus hitre tért, így a városban erős evangélikus közösség alakult ki. Ugyanakkor a környező falvakban román és magyar lakosság is jelentős számban élt, így Brassó mindig soknemzetiségű település volt.

A 19. században Brassó iparosodása felgyorsult, és a vasút kiépítése újabb lendületet adott a gazdasági életnek. A 20. században, különösen a kommunista korszakban, jelentős ipari központtá vált. Napjainkban Brassó az egyik legdinamikusabban fejlődő romániai város, amely egyszerre ipari, turisztikai és kulturális központ.