Mikó vár - Csíkszereda

Történet

A várkastély építtetője Hidvégi Mikó Ferenc volt, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya, Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa, diplomata és történetíró. A tervezője feltehetően Giacomo Resti, a fejedelem udvari építésze volt, akinek nevéhez több erdélyi erődítmény is köthető (pl. Alba Iulia erődítése). 1661 októberében Ali, temesvári pasa vezetésével török és tatár csapatok elfoglalták és felgyújtották a várat. Az újjáépítésre csak 1714 és 1716 között került sor a Habsburg hatóságok által, majd 1735-ben négy új olaszbástyával erősítették meg, egy külső védőöv (rondella) kialakításával. Ezeknek azonban mára csak töredékei maradtak fenn. A délnyugati oldalhoz az osztrákok egy szögletes lőporraktárat csatoltak, míg a déli bástyát kápolnává alakították át. A 18–19. század folyamán a vár különféle katonai funkciókat töltött be: császári laktanya, majd az első székely gyalogezred (székely határőr gyalogság) hadiszállása lett. A szabadságharc leverése után is katonai célokat szolgált. Az 1880-as években a vársáncot feltöltötték, 1890-ben pedig a kapubástya mellé két épületszárnyat toldottak. Ezeket a rendszerváltás után, 1990-ben lebontották.

Stílus

A várkastély négyszögletes alaprajzú, mintegy 75 x 70 méteres alapterületű, olaszbástyás, késő reneszánsz erődített nemesi rezidencia. A négy sarokbástya földszinti helyiségeiben dongaboltozatos termek találhatók. A homlokfalakon korabeli ablakok és lőrések figyelhetők meg. A várkápolna mennyezetét díszítő, finom kidolgozású stukkódíszítés a késő barokk korszakra utal, míg a kápolna ablakainak gótikus ívei későbbi, historizáló beavatkozás eredményei. A kapubástya és a kőkeretes bejárat is a 17. századi erdélyi késő reneszánsz jellegzetes példája.

Híres lakók

Mikó Ferenc a várkastély építéséhez Bethlen Gábortól nemcsak engedélyt, hanem kárpótlás nélkül kisajátított városi telkeket is kapott. Emiatt örököse később pereskedésre kényszerült, ám az eljárás befejezését már nem élte meg. A birtok ezt követően ifjabb Damokos Tamás csíkszéki főkirálybíró kezébe került. A város központjában elhelyezkedő épület a helyi identitás, székely katonai hagyományok és kulturális emlékezet fontos szimbóluma.

Jelenlegi állapot

Az 1970-es években átfogó helyreállításon esett át. Ezt követően 2012-ig a Kájoni János Megyei Könyvtár több részlege is itt működött. Az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum pedig mindmáig az épületben kap helyet, gazdag néprajzi, történeti és képzőművészeti gyűjteményével. A Mikó-vár udvara ma is aktív kulturális tér: minden évben itt rendezik meg a nemzetközileg is ismert Csíkszeredai Régizene Fesztivált, amely a középkori és reneszánsz zene kiemelkedő eseménye Közép-Európában.

Források

Csíki Székely Múzeum hivatalos oldala: https://www.csikimuzeum.ro

Magyar Műemlékvédelem (Balogh Jolán – Művészettörténeti tanulmányok)

Erdély története

szerző Kristó Gyula