Gyulafehérvári vár
Történet
Az építőjének „gyula” méltóságnevét is viselő Fehérvár egy II. századi, római castrum alapjaira – és részben annak köveiből – épült. A középkorban többször is átépítették, de a legnagyobb átalakítás Bethlen Gábor nevéhez fűződik, aki két bástyát is építtetett. Az 1658. és 1661. évi tatár támadásoknál azonban ez a védelmi rendszer is kudarcot vallott, és Apafi Mihály már jobbnak látta székhelyét Fogarasra áttenni. A pusztulásra ítélt várat csak a Habsburgok kezdték újjáépíteni, miközben a császár tiszteletére, a várossal együtt Carlsburgnak, azaz Károly-várnak nevezték át. Az olasz Giovanni Morando Visconti tervei szerint épített, új vár alapkövet 1715. november 4-én rakták le, és az építkezés 1738-ban fejezőfött be. Az akkori igényeket kielégítő erődítmény még az 1848-1849-es szabadságharc idején is eléggé védhető volt ahhoz, hogy a Bem vezette magyar honvédek ne tudják bevenni.
Stílus
A XVII. század végén pusztulásra ítélt várat a XVIII. század elején kezdték újjáépíteni egy csillag alakú, fedett utakkal és fegyverraktárakkal ellátott, külső védelmi rendszer kialakításával. A belső vár megtartotta négyzet alaprajzát, amit három sor fal, hét bástya és hat pajzsgát (ravelin) vesz körüli. A bástyák falai az alapoknál 2,5 méter szélesek, magasságuk pedig meghaladja a 10 métert. Mindezt téglából falazták, faragott köveket csak az éleken és díszítő elemként alkalmaztak. A belső támpillérekkel erősített falak nem függőlegesek, hogy jobban ellenálljanak a tüzérségi tűznek. A saját tűzvédelme a bástyákhoz kapcsolódó falszakaszokra és árkokra is kiterjedt. Hat kapuja közül khárom a keleti, három a nyugati oldalon helyezkedett el.
Híres lakók
A Rákóczi-szabadságharc idején ebben a várban volt Erdély utolsó fejedelemválasztó országgyűlése.
Felújítás
A vár teljes területe felújított állapotban, parkosítva érzékelteti, hogy egy római erőd alapjaira támaszkodó, középkori építmény XVIII. századi, külső védművekkel megerősített műemléki együttese. Látható még a római főút, a Via Principalis egy szakasza is.
Jelenlegi állapot
A gyulafehérvári vár műemlék Romániában, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-a-A-00088 sorszámon szerepel. Gyulafehérvár történelmi központjának részeként javasolt világörökségi helyszín.
