A Nyugati-Tátra hegység délnyugati részén, egy környezetéből 112 méterre kimagasló, meredek sziklaszirten álló vár feltehetően a tatárjárás után épült.

Dévény vára a Duna és a Morva folyók találkozásánál lévő mészkő szirten már az avarok, majd a rómaiak is létesítettek palánkvárat, de kővárat csak a XIII. században, a magyarok építettek.

A füleki kővár egy kialudt vulkán kráterének peremén, valószínűleg a XIII. századtól, egy korábbi palánkvár helyére épült.

Az ismertebb nevén „kassai dóm” az óváros közepén áll, ahol  már a XIII. században is volt egy román stílusú templom.

A pozsonyi vár sáncaiból származó faanyag vizsgálata azt sejteti, hogy a gerendának felhasznált fákat a X. században vágták ki.

A pozsonyi Prímási palota 1778 és 1781 között épült, Hefele Menyhért udvari építész tervei szerint, Batthyány József esztergomi érsek megrendelésére és költségére

A Szent Márton székesegyház vagy más néven a pozsonyi Szent Márton-dóm a város legrégebbi és legjelentősebb temploma, amely 1563 és 1830 között a magyar királyok koronázási helyszíne volt.