Barcarozsnyói vár
Történet
Védelmüket változó sikerrel látta el a százötven méter magas dombon álló, őrtoronnyal és kis létszámú őrséggel ellátott vár. Az erős falak védelmében, lassan egy külön falut is építettek maguknak, és a várossá fejlődő települést Luxemburgi Zsigmond 1427-ben már vásártartási joggal is felruházta. 1513-ban a török, 1612-ben Báthory Gábor fejedelem foglalta el, de 1637 és 1644 között még „üvegcsűr” (vagyis üveghuta) is működött benne.1658-ban sikerrel állt ellen a krími tatárok és az oláh vajda támadásának, és 1660-ban Mikes Mihály kancellár hadai is eredménytelenül ostromolták a várat. A települést viszont 1688-ban Badeni Lajos őrgróf csapatai fosztották ki, 1708-ban Rabutin a császári haderő parancsnoka gyújtatta fel, majd 1718-ban ismét leégett, 1719-ben pedig pestisjárvány pusztította. 1802-ben egy nagyerejű földrengés okán a várkápolna, meg az öregtorony is összedőlt, és miután a vár védelmi jelentősége megszűnt, hosszú évtizedeken át úgy is maradt.
Stílus
A kelet-nyugati irányban, hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú vár Erdély egyik legnagyobb kiterjedésű, középkori erődítménye. Öregtornyának alapjait még a Német Lovagrend tehette le, de „parasztvár” ragadványneve az ide települt szászokra utal, akik egy legelőnek szánt, úgynevezett „baromudvart” is kaputoronnyal erősített fallal vettek körül.
Híres lakók
A vár nyugati oldalához siklóval is fel lehet jutni. A várfalakon belül mintegy harminc kisebb épülettel igyekeznek a középkor mindennapjait felidézni, szűk utcákkal és lépcsőkkel egy hangulatos, ódon városkát építettek ki, a vár falairól és bástyáiról pedig a városra és a Kárpátok hegyeire nyílik elbűvölő kilátás.
Jelenlegi állapot
A várat annak védői 1612-ben azért voltak kénytelenek föladni, mert elfogyott az ivóvizük. Miután Báthory Gábor az erődítményt egy év múlva visszaadta a szászoknak, a várudvar közepén, török hadifoglyokkal – állítólag huszonnyolc év leforgása alatt –egy 146 méter mély kutat ásattak. Az mindmáig a vár egyik nevezetessége.
