A magyarkanizsai Népkert és a Vigadó története az 1850-es évekre nyúlik vissza, amikor a település lakói először kezdték el használni közösségi park gyanánt.

A Palicsi víztorony 1909-ben épült, és kezdetben kettős funkciót látott el: egyrészt Palics fürdővárosának kapuja, másrészt víztározóként szolgált a helyi vízellátás biztosítására.

Az aracsi pusztatemplom (szerbül Arača) az egyik legkorábbi építészeti emlék a Vajdaságban, Szerbiában. A román–korai gótikus templom romja Törökbecse közelében fekszik.

A kastély története a Damaskin (Damaszkin) családhoz kötődik, akik 1799-ben nemesi címet kaptak és birtokot vásároltak a mai Románia területén, a Németh (Beregsău Mic) nevű település környékén

A plébániát 1750-ben alapították, azelőtt a szabadkai ferencesek lelkipásztorkodtak ezen a területen.

A magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola központi épületét 1890-ben Haynald Lajos kalocsai érsek kezdeményezésére alapították.

Fedezd fel a magyarkanizsai Városháza történetét és szecessziós építészeti értékeit! Ismerd meg a város fejlődésének hátterét és az ikonikus épület különlegességeit.

A Szabadkai Városháza 1908–1912 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervei alapján, és a magyar szecesszió kiemelkedő példája.

szabadkai Jakab és Komor téri zsinagóga a világ második legnagyobb szecessziós zsinagógája, amelyet a gazdag helyi neológ zsidó közösség építtetett.

A Szabadkai Népszínház (a Nemzeti Színház) a város első, monumentális színházépülete volt, melyet 1854-ben avattak fel Skultéty János tervei alapján.

A Szabadkai Szent Teréz Avilai-székesegyház a város püspöki temploma és minor bazilika, melyet 1773–1779 között barokk stílusban építettek.

A Raichle-palota Ferenc Raichle építész 1903–1904-ben készült családi rezidenciája és irodája Szabadkán.