Dévai vár
Történet
Az 1450-es években Szilágyi Mihály, majd Hunyadi János birtokába került, és Corvin János haláláig a Hunyadiaké is maradt. A mohácsi csatavesztést követően Perényi Péter, majd 1529-ben Szapolyai János szerezte meg, aki aztán jegyajándékul feleségének, Izabellának ajándékozta. 1550 novemberében Kászim török pasa előhadait enyingi Török János, hunyadi főispán itt állította meg. A vár az 1500-as években Ferdinánd király, majd ismét Izabella királyné, utána Báthory Kristóf, illetve Geszthy Ferenc tulajdonába került, akik ismételten megerősítették. A déli részen levő kerek bástya I. Rákóczi György idején épült. 1657-ben a török nagyvezír mégis elfoglalta, majd a vele szövetségben lévő I. Apafy Mihály rendelkezésére bocsájtotta. A Rákóczi-szabadságharcban kuruc kézre jutott, de a labanc Csáky András visszafoglalta. A vár harcászati jelentősége egyre csökkent, és hamarosan elárverezték. Az 1817-ben erre utazó I. Ferenc császárnak viszont annyira megtetszett a vár és környéke, hogy újjáépíttette. Az 1848–49-es szabadságharcban a német helyőrség átadta a magyaroknak, és Bem lőszerraktárként használta, míg
rejtélyes körülmények között fel nem robbant. Bem végül itt tette le a fegyvert az osztrák haderő előtt.
A robbanás utáni évtizedekben a vár romosan állt, és bár több kisebb helyreállítási kísérlet történt, komolyabb újjáépítésre nem került sor. A 19. század végére a rom egyre inkább romantikus turisztikai látványossággá vált, amely számos utazót és történészt vonzott. A 20. század elején megindultak az első régészeti feltárások, amelyek során értékes leletek kerültek elő a középkori és török kori időszakból egyaránt.
Stílus
A dévai várat 1717 és 1719 között Erdély akkori katonai parancsnoka, Steinville tábornok alakította Vauban rendszerű erődítménnyé. Ennek legjellegzetesebb elemei a csillag alaprajzú bástyák, amelyek csökkentették a holttereket, és a védők számára kedvező lőállásokat biztosítottak.
Híres lakók
Déva várát leginkább Kőműves Kelemen balladája tette közismertté, de börtönében raboskodott és halt meg Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, továbbá egykor a várba menekült második férje elől Széchy Mária, a kétes hírű „murányi vénusz”.
Jelenlegi állapot
A sokáig romos várat csaknem nyolc évnyi részleges vagy teljes lezárásával járó felújítás során a térség egyik kulturális központjává alakították: 2016-ban vált az év bármely szakaszában, szabadon látogathatóvá. Ezt három gyalogösvény mellett egy drótkötélpályás felvonó is segíti.
