Épület kép 1
Épület kép 2
Épület kép 3
Épület kép 4
Épület kép 5

Gyalui Rákóczi–Bánffy-várkastély

Történet

A Gyalui várkastély története egészen a középkorig nyúlik vissza, első írásos említése 1246-ból származik, amikor az erdélyi katolikus püspökség birtoka volt. Az első várépítmény (castrum) 1426-ban, majd palotaként (pallatium) 1465-ben jelenik meg a forrásokban. A 15. század végén Geréb László püspök, Mátyás király unokatestvére, reneszánsz stílusban bővíttette és díszítette. A 16. században politikai központ lett, Izabella királyné rezidenciájaként szolgált. 1556-ban kincstári tulajdonba került. A Rákóczi család idején, 1638–1652 között a középkori erőd helyén késő reneszánsz stílusú, reprezentatív fejedelmi rezidenciát építettek ki. A birtokot 1663-ban a Bánffy család szerezte meg, és bár a vár többször megrongálódott, 1838-ban Bánffy Dénes helyreállíttatta, védelmi elemeit eltávolítva kastéllyá alakította. 1911-ben Bánffy Katalin és férje, Barcsay Tamás visszaszerezte a család számára, akik az 1948-as államosításig birtokolták. A második világháború után fogyatékkal élő gyermekek intézeteként működött 2002-ig. 2002-ben Barcsay Tamás Kanadában élő örökös visszaigényelte a kastélyt, amely végül 2010-ben került vissza a családhoz. Ezt követően Nagy Elek üzletember vásárolta meg, majd az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány (Fundația Tradiții Transilvane) tulajdonába került.

Stílus

A kastély jelenlegi formájában késő reneszánsz stílusú, négyszögletes alaprajzú épület, amelyet négy torony (három kör alakú és egy sokszögű) egészít ki. A kastély korai reneszánsz eredete Geréb László püspök építkezéseire vezethető vissza, melyeknek nyomai még fellelhetők domborművek és gyámkövek formájában, melyek hasonlóságot mutatnak firenzei és budai reneszánsz épületekkel. Az épület mai formáját a Rákócziak idején, a 17. század közepén nyerte el, reprezentatív szárnyakkal és lakótoronnyal bővült.

Híres lakók

Geréb László püspök, Mátyás király unokatestvére, aki humanista műveltségű reneszánsz építtetője volt. Izabella királyné, János Zsigmond erdélyi fejedelem édesanyja, aki ideiglenesen rezidenciájául választotta. Rákóczi család, különösen I. Rákóczi György, aki fejedelmi rezidenciává építtette át a várat. Bánffy család, több generáción át birtokolta a kastélyt, kiemelten Bánffy Dénes és Bánffy György. Barcsay Tamás és Bánffy Katalin, akiknek esküvője és tulajdonlása alatt a kastély a társasági élet központja volt.

Felújítás

A kastély nagyívű felújítása 2015-ben kezdődött meg Nagy Elek támogatásával, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány szervezésében. Az építészeti terveket a Tektum Architectura & Arta iroda készítette. Az Észak-Erdélyi Fejlesztési Ügynökség (ADR) 5 millió eurót, az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) további 2 millió eurót, az EHA pedig 3 millió eurót, a magyar állam pedig szintén jelentős összeget adott a felújításokra. A kastélyt hivatalosan 2024. május 17-én adták át a közönségnek. A felújítás további szakasza (a kastélypark és a római castrum helyreállítása) 2026 júniusára készül el.

Jelenlegi állapot

A kastély 2024-ben részlegesen megnyitotta kapuit, a tervek szerint kulturális központként működik majd. Kiállítások, táborok, színházi és zenei események helyszíneként kívánják használni, emellett a kastély körül egy 14 hektáros park áll majd a látogatók rendelkezésére. A római castrum régészeti feltárása folytatódik, valamint a kastély környékét rendezik egy közösségi térként, amely „kis zöld oázis” lesz Kolozsvár közelében.