Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc) Székelyföld központi részén, a Csíki-medencében fekszik, Hargita megye székhelyeként. A város a középkorban alakult ki, nevét a szerdai vásártartási jogáról kapta. Első írásos említése a 16. századból származik, ekkor még kis település volt, amelyet főként a vásárok és a környékbeli falvak népessége tartott fenn.

A 17. században Csíkszereda környéke katonai-stratégiai szempontból is felértékelődött, hiszen a székely határőrök fontos szerepet játszottak Erdély védelmében. A város fejlődését azonban több háború és pusztítás is hátráltatta, például a tatár betörések és az osztrák–török háborúk idején.

A 19. században Csíkszereda fokozatosan közigazgatási és kulturális központtá vált. 1876-ban a csíki székek átszervezésekor itt hozták létre Csík vármegye központját, ami újabb lendületet adott a város fejlődésének. A vasút kiépítése a 20. század elején még inkább hozzájárult a gazdasági fellendüléshez.

Az első és második világháború súlyosan érintette a települést, de a szocialista korszakban ipari központtá építették át. 1968-tól Hargita megye székhelye lett, és ettől kezdve intenzív urbanizáció indult.

Napjainkban Csíkszereda modern város, amely egyszerre őrzi székely hagyományait és nyit a 21. századi fejlődés felé.