Marosvásárhely
Marosvásárhely (románul Târgu Mureș, németül Neumarkt am Mieresch) Erdély egyik legfontosabb városa, a Maros folyó partján, a Székelyföld és a Mezőség találkozásánál fekszik. A település első említése a 14. századból származik, nevét a hetivásárokról kapta, amelyeket a középkorban tartottak itt.
A 15–16. században Marosvásárhely gyors fejlődésnek indult, főként a kézművességnek és a kereskedelemnek köszönhetően. A reformáció idején a város jelentős szellemi központtá vált, itt működött a híres református kollégium, amely a székely értelmiség képzésében meghatározó szerepet játszott.
A 17. században a város több ízben szenvedett a török és tatár betörések következtében, de ugyanakkor politikai szerepe is megnőtt: itt tartották a székelyek tanácskozásait, sőt, egy ideig Erdély fővárosának szerepét is betöltötte. A 18–19. században Marosvásárhely Erdély egyik kulturális és jogi központja lett, hiszen itt működött a Királyi Tábla, a legfőbb bírósági szerv.
A 20. században a város iparosodott, új városrészek épültek ki, és a vasút bekapcsolta az ország vérkeringésébe. Napjainkban Marosvásárhely modern város, amely egyszerre őrzi magyar kulturális örökségét és építi romániai regionális központi szerepét.
Épületek

Marosvásárhelyi vár
Erdély és Székelyföld egyik legnagyobb vára több, mint négy hektár területen fekszik.

Vártemplom (Marosvásárhely)
A marosvásárhelyi Vártemplomot ferences szerzetesek építették. Szentélyét 1400-ban szentelték fel, de maga a templom csak kilencven évvel később lett kész

Közigazgatási palota - Marosvásárhely
A marosvásárhelyiek által Cifra palotának is nevezett Közigazgatási palota 1905 és 1907 között, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, eredetileg városházának épült.