Maros

Maros megye, románul Județul Mureș, németül Bezirk Mieresch, Erdély központi részén helyezkedik el, Románia szívében. A megyén keresztül folyik a Maros folyó, amely északkeletről délnyugat felé mintegy 180 km hosszúságban szeli át a területet. A megye területe 6 714 km², ezzel Románia egyik legnagyobb megyéje, amely az ország teljes területének körülbelül 2,8%-át foglalja el. Székhelye Marosvásárhely, amelynek lakossága megközelítőleg 145 943 fő. Maros megyét 1968-ban hozták létre a közigazgatási átszervezés során, amely megszüntette a Maros–Magyar Autonóm Tartományt. A megye nagyrészt az egykori Maros-Torda vármegyéből, kisebb részben pedig Nagy-Küküllő vármegyéből alakult ki. Történelmileg Maros megye középső és keleti része Székelyföldhöz (Székelyföld), különösen Marosszékhez tartozik, míg Segesvár és környéke a Szászföldhöz tartozott. A megye északon Szucsáva megyével, keleten Hargita megyével, délkeleten Brassó megyével, délen Szeben megyével, délnyugaton Fehér megyével, nyugaton Kolozs megyével és északnyugaton Beszterce-Naszód megyével határos. A megye mintegy 120 km hosszan nyúlik el észak-déli irányban, és 100 km széles nyugat-keleti irányban. Földrajzilag változatos, északkeleten a Kelemen- és Görgényi-havasok találhatók, amelyek a Keleti-Kárpátok belső részéhez tartoznak, míg a megye többi része az Erdélyi-fennsíkhoz tartozik, széles völgyekkel. A legjelentősebb folyók a Maros, a Nagy-Küküllő és a Kis-Küküllő. Maros megye az egyik legnagyobb etnikai sokszínűséggel rendelkező megye Romániában. Az 1977-es népszámlálás szerint a lakosság 49%-a román, míg 44,3%-a magyar volt. 2002-re ez az arány 53,2% románra és 39,3% magyarra változott. Emellett a megye ad otthont Románia legnagyobb roma közösségének, amely meghaladja a 40 000 főt. A megye számos történelmi és kulturális látnivalóval büszkélkedhet. Marosvásárhely híres a középkori váráról, a Kultúrpalotáról és a Teleki-Bolyai Könyvtárról, amely több ezer ritka kéziratot és könyvet őriz. Segesvár az UNESCO Világörökség része, középkori városközpontja és Óratornya messze földön híres. Szováta népszerű gyógyfürdőhely, amelynek Ursu-tava héliotermikus sós tóként gyógyhatású. Reghin, a „hegedűk városa”, az egyik legjelentősebb kelet-európai hangszerkészítő központ. A megye gazdasága változatos: a faipar, az élelmiszeripar, a textilipar, az üveggyártás, az építőanyagok gyártása és a földgázkitermelés meghatározó ágazatok. Maros és Szeben megyék adják Románia földgáztermelésének közel felét. Maros megye a történelem, kultúra és természeti szépség egyedülálló ötvözete, Erdély egyik legkülönlegesebb és legizgalmasabb régiója.