Románia/Krassó-Szörény

Krassó-Szörény

Krassó-Szörény megye (románul: Județul Caraș-Severin) Románia délnyugati részén, a Bánság régióban található. Székhelye Resicabánya (Reșița), amely a megye ipari és kulturális központja. Krassó-Szörény megye északon Temes megyével, keleten Hunyad és Gorj megyékkel, délen Mehedinți megyével, nyugaton pedig Szerbiával határos. A megye területe 8 514 km², amellyel Románia harmadik legnagyobb megyéje. Területének 67%-át hegyek borítják, ide tartoznak a Déli-Kárpátok vonulatai, mint a Bánsági-hegyvidék, a Țarcu-Godeanu-hegység és a Cserna-hegység, amelyek magassága 600 és 2100 méter között változik. A megye nyugati részén a hegyeket dombvidékek és síkságok váltják fel. A Duna a megye déli határán lép be Romániába, és olyan folyók szelik át a területet, mint a Temes (Timiș), a Cserna (Cerna), a Krassó (Caraș) és a Néra (Nera), amelyek látványos völgyeket és szorosokat alakítottak ki. Krassó-Szörény megye gazdag természeti szépségekben és védett területekben. A megyében 52 természetvédelmi terület található, köztük jelentős nemzeti parkok, mint a Semenic-Cheile Carașului Nemzeti Park, a Néra-szoros–Beusnica Nemzeti Park és a Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Park. Ezek a területek gazdagok biodiverzitásban és számos túrázási lehetőséget kínálnak a természetkedvelők számára. A megye történelme során több etnikum otthona volt, beleértve a románokat, magyarokat, németeket és szerbeket. Az 1718-tól az Osztrák Habsburg Birodalomhoz tartozó Bánság részeként a megye ipari fejlődésnek indult, különösen a bányászat és a kohászat terén. Resicabánya városa 1771-ben alakult meg ipari központként a bányászat fejlődésének köszönhetően. A megye kulturális öröksége magában foglalja a különböző etnikumok hagyományait és építészeti emlékeit. A térségben számos történelmi templom, kolostor és más műemlék található, amelyek a megye gazdag múltját tükrözik. A természeti látnivalók mellett a megye kulturális rendezvényekkel és fesztiválokkal is vonzza a látogatókat.

Épületek

Szűrés