Pozsonyi Kerület
Pozsonyi kerület – Földrajzi és demográfiai áttekintés
A Pozsonyi kerület (szlovákul Bratislavský kraj) Szlovákia legnyugatibb fekvésű közigazgatási egysége, amely az ország délnyugati részén helyezkedik el, a főváros, Pozsony (Bratislava) központi szerepével. Stratégiai elhelyezkedése révén három országgal is határos: nyugaton Ausztriával, délen Magyarországgal, míg északon és keleten a Nagyszombati kerület határolja. Területének nyugati részét a Morva és a Duna folyók torkolatvidéke jellemzi, míg középső részén a Kis-Kárpátok hegyvonulata húzódik, a Kárpátok nyugati peremvidékeként.
A kerület Szlovákia gazdaságilag legfejlettebb régiója, jelentős nemzetközi közlekedési csomópont, valamint az ország pénzügyi, ipari és kulturális központja is.
Épületek
Dévény vára
Dévény vára a Duna és a Morva folyók találkozásánál lévő mészkő szirten már az avarok, majd a rómaiak is létesítettek palánkvárat, de kővárat csak a XIII. században, a magyarok építettek.
Pozsonyi vár
A pozsonyi vár sáncaiból származó faanyag vizsgálata azt sejteti, hogy a gerendának felhasznált fákat a X. században vágták ki.
.png&w=3840&q=75)
Pozsonyi Prímási palota
A pozsonyi Prímási palota 1778 és 1781 között épült, Hefele Menyhért udvari építész tervei szerint, Batthyány József esztergomi érsek megrendelésére és költségére
Pozsonyi Szent Márton székesegyház
A Szent Márton székesegyház vagy más néven a pozsonyi Szent Márton-dóm a város legrégebbi és legjelentősebb temploma, amely 1563 és 1830 között a magyar királyok koronázási helyszíne volt.