Kassa városa: történelem és népesség alakulása

Bevezetés

Kassa (szlovákul: Košice) Szlovákia második legnagyobb városa, a Kassai kerület központja és Kelet-Szlovákia kulturális, gazdasági központja. Földrajzi fekvése – a Hernád folyó partján, a Kojsói-havasok lábánál – kedvező feltételeket biztosított a kereskedelemhez, a kézműiparhoz és a város fejlődéséhez. Ma mintegy 220 ezer lakosával jelentős regionális központ, amely egyszerre őrzi középkori múltját és a modern európai város arculatát. A város története és népességének változása jól tükrözi a közép-európai régió sokszínűségét, fordulatait és kulturális keveredését.

A város története

Kezdetek és középkori felemelkedés

Kassát először 1230 körül említik írásos források. Már ekkor egy kialakulóban lévő település volt a Hernád völgyében, ahol magyar, német és szláv lakosság élt együtt. A város gyorsan fejlődött, mivel kedvező fekvése miatt fontos kereskedelmi útvonalak találkoztak itt.

1347-ben Károly Róbert és I. (Nagy) Lajos uralkodása idején Kassa szabad királyi városi rangot kapott. Ez a státusz számos kiváltságot biztosított: saját bíróságot, árumegállító jogot és önkormányzati rendszert. A városban virágzott a kézműipar, a szőlőművelés és a kereskedelem. A 14–15. században Kassa a Magyar Királyság egyik leggazdagabb és legjelentősebb városává vált, tagja volt a Pentapolitana városszövetségnek (Kassa, Bártfa, Lőcse, Eperjes, Kisszeben).

Újkor: harcok, átrendeződések

A 16–17. században a város történetét a vallási és politikai küzdelmek határozták meg. A reformáció erőteljesen jelen volt, a város lakóinak jelentős része evangélikussá vált. A 17. században azonban a Habsburgok fokozatosan visszaállították a katolikus egyház befolyását.

Kassa többször került hadi események középpontjába. 1604-ben Bocskai István szabadságharca idején is fontos szerepet játszott, később Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem hadjáratai során is stratégiai pont volt. A 17. században a városban végezték ki a kassai vértanúkat (1619), akik a katolicizmus mártírjaiként váltak ismertté.

18–19. század: polgárosodás és iparosodás

A Habsburg-uralom alatt Kassa fokozatosan regionális igazgatási központtá vált. A 18. században megindult a város polgárosodása: iskolák, templomok és középületek épültek. A 19. században a vasút megjelenése új lendületet adott: Kassa fontos közlekedési csomópont lett.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kassa magyar többségű lakossága támogatta a nemzeti mozgalmat, ám a leverés után erős osztrák katonai jelenlét kísérte a város életét. A dualizmus időszakában Kassa gyorsan iparosodott, lakossága nőtt, kulturális élete virágzott.

20. század: háborúk, változó határok

Az I. világháború után a trianoni békeszerződés következtében Kassa 1920-ban Csehszlovákiához került. Ez drámai változást hozott: a város magyar többsége kisebbségi helyzetbe került, miközben szlovák és cseh hivatalnokok, katonák érkeztek.

1938-ban az első bécsi döntés révén Kassa ismét Magyarországhoz csatlakozott, egészen 1945-ig. A II. világháború után azonban újra Csehszlovákia része lett. A háború során súlyos veszteségeket szenvedett a zsidó közösség, amely addig fontos része volt a város társadalmának.

1945 után a szlovák betelepítések és a magyar lakosság kitelepítései tovább alakították az etnikai képet. A kommunista korszakban Kassa iparvárossá fejlődött: nagy üzemek és gyárak (pl. vasmű) épültek, amelyek munkásréteget vonzottak a régióból.

Modern korszak

1993-tól Kassa az önálló Szlovákia második legnagyobb városa. 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa címet nyerte el, ami megerősítette kulturális szerepét. A város ma egyszerre ipari központ és kulturális színtér, ahol történelmi műemlékek – például a Szent Erzsébet-székesegyház – mellett modern intézmények is megtalálhatók.

Népesség alakulása

Középkortól a 19. századig

A középkori Kassa lakossága német, magyar és szláv elemekből tevődött össze. A 14–15. században a városban jelentős német polgárság élt, amely a kereskedelemben és a kézműiparban játszott vezető szerepet. A magyar lakosság főként a közigazgatásban, jogi ügyekben és a nemesség körében volt meghatározó. A környékről szlovák lakosság is érkezett, így a város mindig soknyelvű közeg volt.

A 19. század közepére a magyar lakosság került többségbe, amit a magyarosítási politika is erősített. Ekkoriban Kassa magyar nyelvű városként működött, élénk kulturális élettel.

20. századi változások

Az I. világháború után, a csehszlovák közigazgatás idején a város etnikai összetétele átalakult. A magyarok aránya folyamatosan csökkent, míg a szlovák lakosság nőtt. A két világháború között a cseh hivatalnokok és katonák betelepítése is erősítette a szláv jelenlétet.

A II. világháború tragikus fejezetet hozott: a város zsidó lakosságának túlnyomó részét deportálták és megsemmisítették. Ez a közösség korábban jelentős szerepet játszott a kereskedelemben és a kultúrában.

1945 után a magyar lakosság egy részét kitelepítették Magyarországra vagy a csehországi belső területekre. Ezzel párhuzamosan szlovák telepesek érkeztek, főként falusi területekről. Ez végleg megváltoztatta a város etnikai arányait.

Népesség ma

A 21. században Kassa lakossága kb. 223 ezer fő (2024).

• Szlovák többség: a lakosság döntő része ma szlovák nemzetiségű.
• Magyar kisebbség: arányuk 3–4%, a városban működik magyar iskola, kulturális szervezet.
• Roma közösség: szintén számottevő, főként a szegényebb városrészekben él.
• Egyéb kisebbségek: ukrán, ruszin és cseh lakosság is jelen van.

A vallási összetétel is sokszínű: római katolikus, görögkatolikus, evangélikus és református közösségek, valamint kisebb újprotestáns felekezetek is működnek.

A város népessége a 20. század második felében gyorsan nőtt az iparosodás miatt, de az utóbbi évtizedekben stabilizálódott, enyhe csökkenés is megfigyelhető a fiatalok elvándorlása miatt.