Pozsony (Bratislava)
Pozsony (Bratislava) Szlovákia fővárosa és legnagyobb városa, az ország délnyugati részén, közvetlenül Ausztria és Magyarország határán fekszik. A Duna és a Morva folyók találkozásánál, a Kis-Kárpátok lábánál elterülő város Európa egyetlen olyan nemzeti fővárosa, amely két szomszédos szuverén állammal is határos. Pozsony hivatalos népessége 2021-ben mintegy 475 000 fő volt, elővárosait is beleszámítva viszont a város vonzáskörzete több mint 650 000 lakosú. A szomszédos Bécs mindössze ~50 km-re található, így Pozsony és Bécs alkotják Európa legközelebb fekvő fővárospárját. A város történelmét és kultúráját számos nép formálta az évszázadok során, többek között a szlovákok, magyarok, németek, csehek, osztrákok és zsidók. Pozsony területe jelenleg 367,6 km² és már a kőkorszak óta lakott; első írásos említése Kr. u. 907-ből való, amikor a környéken zajlott a magyar honfoglalást lezáró pozsonyi csata. A középkor folyamán a város a
Épületek
Dévény vára
Dévény vára a Duna és a Morva folyók találkozásánál lévő mészkő szirten már az avarok, majd a rómaiak is létesítettek palánkvárat, de kővárat csak a XIII. században, a magyarok építettek.
Pozsonyi vár
A pozsonyi vár sáncaiból származó faanyag vizsgálata azt sejteti, hogy a gerendának felhasznált fákat a X. században vágták ki.
.png&w=3840&q=75)
Pozsonyi Prímási palota
A pozsonyi Prímási palota 1778 és 1781 között épült, Hefele Menyhért udvari építész tervei szerint, Batthyány József esztergomi érsek megrendelésére és költségére
Pozsonyi Szent Márton székesegyház
A Szent Márton székesegyház vagy más néven a pozsonyi Szent Márton-dóm a város legrégebbi és legjelentősebb temploma, amely 1563 és 1830 között a magyar királyok koronázási helyszíne volt.