Pozsony (Bratislava)

Pozsony (Bratislava) – Szlovákia fővárosa

Pozsony (szlovákul: Bratislava, 1919-ig Prešporok; németül: Pressburg vagy régiesen Preßburg; latinul: Posonium) Szlovákia fővárosa és legnagyobb városa. Az ország délnyugati részén, az osztrák és magyar határ közelében, a Kis-Kárpátok lábánál fekszik, a Duna mindkét partját és a Morva folyó bal partját is elfoglalva.

Pozsony egyedülálló módon két szuverén állammal határos, ezáltal az egyetlen nemzeti főváros Európában, amely közvetlenül Ausztriával és Magyarországgal is szomszédos. Bár területileg és népességét tekintve is Európa egyik legkisebb fővárosa, gazdasági, politikai és kulturális jelentősége messze meghaladja méretét.

Lakosság

A város hivatalos lakossága 2020-ban mintegy 441 000 fő volt, azonban a környező elővárosokkal együtt a tényleges agglomerációs népesség meghaladja a 650 000 főt.

Történelmi áttekintés

Pozsony történelmét számos nép és kultúra formálta: bolgárok, csehek, horvátok, magyarok, németek, osztrákok, szerbek, szlovákok és zsidók egyaránt hozzájárultak a város arculatához.

• A város első írásos említése 907-ből származik – ez az év kapcsolódik a magyar honfoglalást lezáró pozsonyi csatához is.
• 1536 és 1783 között Pozsony volt a Magyar Királyság fővárosa, koronázóvárosa és törvényhozási központja.
• A Szent Márton-dómban 11 magyar királyt és 8 királynét koronáztak meg.
• A legtöbb magyar országgyűlést is itt tartották a 17. századtól a reformkorig.
• A város számos kiemelkedő magyar, német és szlovák történelmi személyiségnek volt otthona.

Modern szerepe

Ma Pozsony Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális központja:

• Itt található a köztársasági elnök hivatalos rezidenciája, a parlament, valamint a kormány székhelye.
• A város otthont ad több egyetemnek, múzeumnak, színháznak, galériának és más kulturális intézménynek.
• Szlovákia számos nagyvállalatának, bankjának és intézményének székhelye is Pozsonyban található.

A város neve – eredet és változatok

Magyar név: Pozsony

A "Pozsony" név a régi magyar Poson személynévből származik – valószínűleg a vár első ispánjáról kaphatta nevét.

• A személynév eredete bizonytalan, lehet cseh (Pos) vagy német (Poscho) gyökerű.
• A város magyar neve a 18. század végéig Posony volt, a 19. század elejétől terjedt el a mai Pozsony forma.

Szlovák név: Bratislava

A város szlovák neve 1919 előtt Prešporok volt, amely a német Pressburg névből származik.

• A 907-es írásos említésben szereplő Braslavespruch vagy Brezalauspruch alakok alapján egyes kutatók próbálták visszavezetni a név eredetét.
• Ezek a nevek azonban történelmileg vitatottak, mivel az említett Braslav, Alsó-Pannónia szláv hercege, nem kapcsolódott bizonyítható módon a mai Pozsony területéhez.
• A 907-es csata elhelyezése Pozsony alá valószínűleg egy téves 16. századi történetírói értelmezés (Aventinus) nyomán rögzült a történetírásban.

A ma használt szlovák elnevezés, Bratislava, 1837-ben keletkezett:

• P. J. Šafárik szlovák történész és régész tévesen úgy vélte, hogy a város neve a Bratislav névből származik, és ennek alapján alkotta meg a modern formát.