Fülek vára
Történet
A füleki kővár egy kialudt vulkán kráterének peremén, valószínűleg a XIII. századtól, egy korábbi palánkvár helyére épült. Neve egy 1246-ban kelt, királyi oklevélben bukkan fel annak kapcsán, hogy akkori urától, annak garázdasága miatt, IV. Béla elkobozta. A várban 1321 táján Csák Máté is lakott, de 1438-ban az Erzsébet királynő birtokába került, aki a falakat megvastagította. 1453-ban Zsigmond király a Perényieknek adta bérbe, Mátyás viszont 1483-ban tőlük elfoglalta. Mohács után az akkori várkapitány, Bebek Ferenc a védműveket annyira megerősítette, hogy a törökök 1554-ben csak árulás folytán tudták elfoglalni. Néhány évvel későbbi feljegyzések szerint a várban akkortájt 49 janicsár, 177 lovas katona és 89 "aszab" (gyalogos) tartózkodott, majd később még 56 „topcsit” (tüzért) képeztek ki . Onnan indulva évtizedeken át sarcolták a környékbeli falvakat és a bányavárosokat. 1584-ben a füleki piacon állítólag kétezer keresztényt adtak el rabszolgának. Fülek várát Rudolf császár hadai csak 1593-ban, Pálffy Miklós katonáinak a segítségével tudták visszafoglalni. Bocskai hajdúi janicsárokkal szövetkezve is sikertelenül ostromolták, de 1615-ben tűz pusztította el. Újjáépítése után a vár urai hol Bethlent, hol I. Rákóczi Györgyöt, hol az egymást követő Habsburg uralkodókat támogatták. A főkapitány 1657-től Koháry István lett, aki Thököly Imre és az őt támogató törökök sokszoros túlerejével kényszerült szembeszállni. 1682-ben, kétheti kétségbeesett küzdelem után a védők Koháry akarata ellenére feladták a várat. A törökök pedig fölrobbantották, és bár lassanként részben helyreállították, történelmi szerepe ezzel megszűnt. Stílus
1651-ben a régi füleki vár – az olasz Alessandro da Vedano hadmérnöki tervei szerint – két ötszög alapú bástyával, valamint egy 6 méter széles, lőrésekkel és ágyúkkal ellátott fallal bővült. Az alsó területek védelmére két kör alapú bástyát is építettek, és azokat 10 méter mély, felvonóhíddal fölszerelt árokkal vették körül.
Híres lakók
Egyes források szerint a tatárjárás idején a várat bizonyos Fulkó birtokolta (akinek a személyneve a Fülek helynévre talán nem véletlenül emlékeztet). Ez a Fulkó állítólag harangszóval csalogatta várába a tatárok elől menekülőket, akiket aztán kirabolt, és megöletett. Ezt hallva, IV. Béla a várat elkobozta tőle, őt magát pedig párbajra ítélve, a bűnösségét vagy ártatlanságát eldöntő istenítéletre bízta. Fulkó azonban ezt nem várta meg, börtönőreit megölve, megszökött és elbújdosott, majd öngyilkos lett.
Felújítás
Fülek vára, a város egyik legjelentősebb történelmi műemléke, újabb jelentős felújítási szakasz elé néz. A vár legrégebbi, felső része, amelynek egyes építményei több mint 800 évesek, évek óta rossz műszaki állapotban van. Az elmúlt időszakban a romló falak miatt több alkalommal is kőomlás történt, amely veszélyeztette az alatta húzódó utcák biztonságát. A város hosszú távú célja, hogy megőrizze és biztonságossá tegye ezt a kiemelkedő kulturális örökséget, valamint turisztikai szempontból is vonzóbbá tegye a térséget.
Az évek során Füleknek sikerült több mint 705 ezer euró összegű támogatást szereznie a felső vár helyreállítására, azonban a teljes projekt költsége meghaladja a 767 ezer eurót. A hiányzó összeg egy részét most a szlovák Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztérium pótolja, amely 100 ezer eurós támogatást ítélt oda a városnak a Szlovákia Program keretében.
A felújítási munkálatok során több jelentős építészeti elem kerül rekonstrukcióra, konzerválásra és restaurálásra. A projekt részeként megújul a Hajdútorony, a jelenleg rossz állapota miatt lezárt, felső várba vezető folyosó, az Óratorony, a román kori palota keleti része, valamint a felső vár udvarán található egykori malom is.
A felújítás egyik legnagyobb attrakciója a 16. századi Óratoronyban kialakítandó kilátó lesz. Ez a torony eddig soha nem volt nyitva a nagyközönség előtt, így a projekt nemcsak műemlékvédelmi, hanem turisztikai szempontból is jelentős mérföldkő. A munkálatok befejeztével a látogatók új nézőpontból csodálhatják meg a történelmi városrészt és annak környezetét.
A beruházás nemcsak Fülek múltjának megőrzését szolgálja, hanem a jövőbe tekintve is hozzájárul a régió kulturális és idegenforgalmi fejlődéséhez.Jelenlegi állapot
A legutóbbi helyreállítását az 1970-es években kezdték el. Felújították a viszonylag jó állapotban megmardt, úgynevezett Bebek-tornyot, az óratoronyot és az ágyúk helyét a középső várban. Részben felújították a fából készült lépcsőket is. A vár és egy régészeti ásatások leleteiből rendezett kiállítás 1993 óta látogatható, 1999-ben pedig egy tanösvény is elkészült, amely a várhegy történetét és természetrajzát is bemutatja. A vár legrégebbi, 800 éves épületeket is tartalmazó felső része rossz műszaki állapotban van. A közelmúltban lezuhanó kövek is veszélyt jelentettek az alatta húzódó utcákra.
