Kassa, Szent Erzsébet főszékesegyház
Történet
Az ismertebb nevén „kassai dóm” az óváros közepén áll, ahol már a XIII. században is volt egy román stílusú templom, de az 1378-ban leégett. IX. Bonifác pápa 1402-ben adott búcsúengedélyéből, valamint a főhajó pilléreinek alapozásakor talált a sírkövekből arra lehet következtetni, hogy a helyreállítás első szakasza 1420-ig, a második 1462-ig tartott. Az utóbbi éveiben a főhajóval azonos magasságú kereszthajót építettek, és akkor épült a Mátyás-torony, a királylépcső és a királyi oratórium is. Azokon 1453-as, illetve 1462-es évszámok olvashatók. Az építkezés harmadik szakaszában egy Szent Kereszt, egy Szűz Mária és egy Szent József kápolna, valamint az északi torony készült. Szárnyas főoltárát 1477-ben fejezték be. A város 1491, évi ostroma ugyan súlyos károkat okozott, de azokat is helyreállították, és miután a szentségtartó is elkészült, a több, mint száz évig tartó építkezés 1508-ban befejeződött. 1556-ban azonban ismét tűzvész pusztított a városban, és az székesegyházat sem kímélte. Csak a főoltár és három mellékoltár maradt épen. 1604-től kezdve a templomot hol a katolikusok, hol az evangélikusok használták. 1687 után a katolikusoké maradt, akik 1804-ben létrehozták a kassai egyházmegyét, és az egykori plébániatemplom így székesegyház rangjára emelkedett. Közben, még 1775-ben újabb tűzvész károsította, és északi tornyára ezt követően került barokk sisak. 1877 és 1896 között ismét felújították, és eredeti, gótikus állapotába igyekeztek visszaállítani, az északi hajó alatt pedig kriptát létesítettek.
Stílus
A gótikus, háromhajós csarnoktemplom két tornya közötti, nyugati főhomlokzatán a székesegyház kicsinyített mását tartó Árpád-házi Szent Erzsébet szobra áll, feje fölött pedig Kassa II. Ulászlótól kapott címere látható. A főbejárat fölött Krisztus az Olajfák hegyén imádkozik, még fentebb pedig Veronika két angyal által tartott kendője ismerhető fel. Északi kapuját egykor „Aranykapunak” (Porta aurea) is hívták, de szobrairól az aranyozást 1860-ban eltávolították. A déli kapu háromszögű oromzatán Mátyás király életnagyságú kőszobra áll. 1474 és 1477 között készült főoltárának tizenkét nyitott tábláján Árpád-házi Szent Erzsébet életének jelenetei sorakoznak.
Híres lakók
II. Rákóczi Ferenc 1906-ban, Rodostóból hazahozott hamvait a székesegyház altemplomában temették el . Vele együtt ott nyugszik édesanyja, Zrínyi Ilona, idősebbik fia, Rákóczi József, tábornagya, gróf Esterházy Antal, udvarmestere, Sibrik Miklós, továbbá gróf Bercsényi Miklós és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő. A fejedelem koporsóját újratemetésének évfordulóján rendre nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja.Jelenlegi állapot
A dómba a nyugati főkapun léphetünk be, és figyelmünket rögvest magára irányítja a több, mint tizenegy méter magas, gótikus szárnyasoltár . Attól balra pedig a világ egyik legszebb, 1467-től 1477-ig, tíz éven át faragott, tizenhat méter magas, kő szentségtartója.
