Palics

Általános adatok

Palics (szerbül Palić / Палић) település Szerbiában, Vajdaság Autonóm Tartományban, a Szabadkai község részeként. Az Észak-bácskai körzetben található, a magyar határtól mindössze néhány kilométerre, Szabadkától mintegy 8 km-re keletre.

Terület: kb. 53 km²

Népesség: kb. 6 000 fő (2022)

Időzóna: CET (UTC+1)

Földrajzi koordináták: é. sz. 46° 06′, k. h. 19° 46′

Történelem

Palics települése és a tó környéke már az ókorban lakott volt. Az első írásos emlékek a 15. századból származnak, amikor a tó körüli területet mezőgazdasági célokra használták. A török hódoltság idején a térség elnéptelenedett, majd a 18. században kezdődött meg újra a betelepülés.

A 19. század végére Palics híres üdülőhellyé és fürdővárossá vált. A Monarchia idején a Szabadka és környéke fejlődésével egyre népszerűbbé vált a Palicsi-tó, amelyet gyógyhatású vizének és iszapjának köszönhetően gyakran látogattak a korabeli elit tagjai. 1897-ben fürdőhelyet és gyógykomplexumot alakítottak ki, amelyhez elegáns szállodák és villák épültek.

Az 1918-as trianoni békeszerződés után Palics Jugoszlávia, majd később Szerbia része lett.

Földrajz és természeti adottságok

Palics egy síkvidéki területen, az Alföld déli részén található. Legismertebb természeti képződménye a Palicsi-tó, amely mintegy 5 km² területű sekély sós tó.

A tó vízének és iszapjának egykor gyógyító hatást tulajdonítottak, de az elmúlt évtizedekben környezeti problémák is felmerültek, ezért vízminőségének megóvására számos helyreállítási projekt indult.

A települést erdős parkok, sétányok és természetvédelmi területek veszik körül, amelyeket a turizmus és rekreáció céljából fejlesztettek ki.

Népesség és nemzetiségi összetétel

Palics történelmileg soknemzetiségű település, amelyben magyarok, szerbek, horvátok, bunyevácok és németek éltek.

1910-es népszámlálás

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a 1910-es népszámlálás szerint a lakosság többsége magyar anyanyelvű volt, kisebb számban németek, szerbek és bunyevácok is éltek a településen.

Palics nemzetiségi összetétele 1910-ben

Az 1910-es magyar népszámlálás adatai alapján Palics (akkor Magyarország, Bács-Bodrog vármegye része) lakosságának nemzetiségi összetétele a következő volt:

Magyarok: kb. 63-65%

Németek: kb. 15-20%

Szerbek: kb. 10-15%

Horvátok, bunyevácok: kisebb arányban

Egyéb nemzetiségek (szlovákok, ruszinok, zsidók): elenyésző számban

Az akkori népszámlálások elsősorban az anyanyelvet rögzítették, nem pedig az etnikai hovatartozást, így az adatok nem feltétlenül tükrözik pontosan a nemzetiségi megoszlást. A magyarok és németek főként polgári és középosztálybeli lakosságot alkottak, míg a szerbek és bunyevácok inkább a mezőgazdasági lakosság körében voltak jelen.

Jelenlegi helyzet (2022)

A mai lakosság jelentős része szerb és magyar nemzetiségű, kisebb számban horvátok és bunyevácok is jelen vannak.