Az Észak-bácskai körzet (szerbül Северно-Бачки округ / Severnobački okrug) közigazgatási egység Szerbia északi részén, Vajdaság Autonóm Tartomány területén. A körzet székhelye Szabadka. Alapítás éve: 1992. január 29. Terület: 1784 km² Népesség: 160 163 fő (2022) Népsűrűség: 105 fő/km² Időzóna: CET (UTC+1) Közigazgatási beosztás Az Észak-bácskai körzet három községre tagolódik: Község Szerb név Terület (km²) Népesség (2011) Városok száma Falvak száma Települések összesen Kishegyes Општина Мали Иђош (Opština Mali Iđoš) 181 12 031 0 3 3 Szabadka Општина Суботица (Opština Subotica) 1007 141 554 2 17 19 Topolya Општина Бачка Топола (Opština Bačka Topola) 596 33 321 1 22 23 Összesen - 1784 186 906 3 42 45 Földrajz Az Észak-bácskai körzet Bácska területén, az Alföldön helyezkedik el. Domborzatilag síkvidéki terület, amely mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. Népesség és etnikai megoszlás Az Észak-bácskai körzet népessége 2002-ben 200 140 fő, 2011-ben 186 906 fő, míg 2022-ben 160 163 fő volt. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a körzet lakosságának legnagyobb nemzetiségi csoportjai: Magyarok: 87 181 fő (43,6%) Szerbek: 49 637 fő (24,8%) Horvátok és bunyevácok jelentős számban Szabadkán élnek Montenegróiak főleg Szeghegy községben Szlovákok: Bajsán és Topolya környékén Ruszinok: Zentagunarason A körzet települései közül 20 magyar többségű, további 2 településen a magyarok relatív többséget alkotnak. 15 település szerb többségű, 7 település horvát/bunyevác többségű, valamint 1 montenegrói többségű település található. Vallási megoszlás A lakosság vallási hovatartozása alapján: Katolikusok: 117 456 fő (59%) – főként magyarok, horvátok és bunyevácok Szerb ortodoxok: 55 028 fő (27%) – főként szerbek és montenegróiak Reformátusok: főként magyarok, Bácskossuthfalván, Pacséron és Bácsfeketehegyen Evangélikusok: főként szlovákok Bajsán és magyar evangélikus közösség Szabadkán Szabadka városa a Szabadkai Egyházmegye székhelye, amely Szerbia legnagyobb katolikus egyházmegyéje. Zentagunarason keleti rítusú katolikus közösség is található. Gazdaság és infrastrukturális jellemzők Az Észak-bácskai körzet gazdaságát elsősorban mezőgazdaság és élelmiszeripar határozza meg. A régió síkvidéki fekvésének köszönhetően a földművelés, az állattenyésztés és a feldolgozóipar is kiemelkedő. Szabadka, mint a körzet legnagyobb városa, jelentős ipari és kereskedelmi központ. A térség közlekedését autópályák, vasúti összeköttetések és közutak biztosítják, amelyek révén kapcsolatot tart az ország más régióival és Magyarországgal is.