Vártemplom (Marosvásárhely)
Történet
Az 1550-es évek végén a reformátusok vették birtokba; a Veit Stoss által készített és most Nyárádremetén lévő feszületet állítólag innen távolították el. A Vártemplomot száz évvel később a törökök fölgyújtották, és tetőszerkezete beomlott. Helyreállítása után a hajó kazettás mennyezetet kapott, de azt egy évszázad múlva a boltozat látványával cserélték fel. A templom közben egy barokk orgonával, majd később egy díszes úrasztalával is gyarapodott. Tizenhat mázsás nagyharangját Kolozsvárott öntötték, a kisebbik, hatszáz kilós pedig (1972-ben) a brassó megyei Sárkányban készült. Belső berendezése XIX. századi, helybéli asztalosok munkáját dicséri.
Stílus
Gótikus eredetéről a szentély, a hajónak az eredeti mérműveket megőrző ablakai, valamint Szent László freskótöredékek is tanúskodnák. Az északi falnál hiányzó ablakok és támpillérek arra utalnak, hogy oda egykor kolostort építettek. A templomhajó oldalfalait késő barokk pillérsor tagolja.
Híres lakók
1557 és 1602 között a szentélyhez csatlakozó gótikus teremben működött a marosvásárhelyi schola particula, a református kollégium elődje. A Vártemplomban harminchét országgyűlést tartottak, és Nagy Lajos király, meg Hunyadi János is járt benne. 1559-ben itt ülésezett az első magyar, református zsinat, 1571-ben János Zsigmond itt erősítette meg a tordai országgyűlésen kihirdetett vallásszabadságot, és 1707. április 8-án II. Rákóczi Ferencet itt választották fejedelemmé. A vallásszabadság törvényesítésének emlékét őrzi a gótikus teremben található, úgynevezett „tolerancia asztal”, és ritkaságnak számít az 1760-ban készült „éneklőszék” is.
Felújítás
A legutóbbi, 2020-ban befejezett felújításkor a szentély téglafalát nem vakolták be, belsejében a középkori festést helyreállították. A főbejárat elé Kálvin János és Károli Gáspár mellszobrait helyezték vissza.Jelenlegi állapot
A marosvásárhelyi Vártemplom ma is aktív református gyülekezeti templomként működik, miközben kiemelt műemlékként jelentős történelmi és kulturális szerepet is betölt. A 2020-ban befejezett felújítás után nemcsak vallási alkalmak – istentiszteletek, keresztelők, esküvők – helyszíne, hanem rendszeresen ad otthont kulturális rendezvényeknek, mint koncertek, ünnepi megemlékezések (például március 15., április 8., október 31.), valamint adventi események. Emellett fontos turisztikai célpontként is szolgál, különösen a történelem és az erdélyi reformáció iránt érdeklődők számára. A templom így egyszerre a hit gyakorlásának, a történelmi emlékezetnek és a közösségi kultúrának is színtere.
