Nagyboldogasszony templom (Kálvária), Kolozsvár
Történet
Kolozsvár legrégebbi temploma a Monostor városrész dombján áll, egykori bencés apátságként működött, és már az 1060-as években megépült I. Béla király parancsára. Nemcsak vallási, hanem kulturális szempontból is jelentős: innen ered a város neve – a középkori Castrum Clus környékéről.
Itt telepedtek le Erdély első nyugati szerzetesei, a bencések, akik liturgiával és tanítással segítették a keresztény hit terjedését. Később Báthory István hívására a jezsuiták is működtek itt, tovább erősítve az egyházi és oktatási hagyományokat.
A templom két alkalommal is súlyosan megsérült: a tatárjárás idején (1241) és a török pusztítások alatt, így az eredeti szerkezetből csupán a szentély és a sekrestye maradt meg. A templomhajót 1896-ban építették újjá, és akkor csak az egyik tornyot rekonstruálták.
A 20. században a templom többször is felekezetet váltott. 1924-ben a görögkatolikusokhoz került, majd 1948-ban az ortodox egyház vette át, amikor a görögkatolikusokat betiltották. 1991 és 1994 között megosztottan használták, mígnem az ortodoxok saját templomot kaptak a közelben, és békésen átadták a helyet a római katolikusoknak.
A templom restaurálása állami támogatás nélkül történt, és olyan sikeres volt, hogy 1998-ban Europa Nostra-díjat nyert, mint különösen értékes európai örökség.Stílus
A templom eredeti, gótikus csúcsíves stílusú szerkezetében maradt fenn részben – a boltívek, ablakformák és sekrestye különösen látványosak. A csúcsíves forma nemcsak esztétikai elem: a tekintetet az ég felé emeli, kifejezve az ember és Isten közötti kapcsolatot.
Oltárkép nincs – a történelem során elpusztult. A szentély mögött egy 1792-ben készült orgona található, amelyet Székelydályából hoztak. A templom kiemelkedő akusztikája miatt az orgona itt különösen jól szól.
A falak mentén látható 14 keresztúti stáció, amelyek nagyböjti időszakban kiemelten használtak. Emellett a templom kívül is rendelkezik kálváriával, amely a híres dombon keresztül vezet fel a kápolnához, s innen ered a "Kálvária templom" név.
A déli oldalon található egy 1440-ből származó napóra, amely római számokkal jelöli az időt – ez Erdély egyik legrégebbi ilyen típusú órája.Híres lakók
A templom évszázados története során több neves személyiség is kötődött hozzá. Kádár István címzetes esperes-plébános több mint három évtizeden át szolgált itt, és nagy szerepet játszott abban, hogy az ortodox és római katolikus közösségek békésen használhatták a templomot a kilencvenes években. A templom történelmi múltjához kapcsolódik Báthory István erdélyi fejedelem is, aki a 16. században támogatást nyújtott a jezsuiták visszatéréséhez a térségbe, megerősítve ezzel a keresztény szellemiséget. A 20. században számos történelmi és vallási kutató – köztük Jakó Zsigmond – foglalkozott a templom történetével, hangsúlyozva annak szakrális és várostörténeti jelentőségét.Felújítás
A templom az idők során többször megsemmisült vagy megrongálódott, legutóbb a 20. század végén újították fel átfogó módon. A helyreállítást teljes egészében közösségi és egyházi támogatásból valósították meg, állami finanszírozás nélkül. A restaurálás során külön figyelmet fordítottak az eredeti gótikus stíluselemek – például a szentély boltívei és a sekrestye – megőrzésére. A projekt annyira jól sikerült, hogy 1998-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat, ami az európai kulturális örökségvédelem egyik legrangosabb elismerése. A felújítás során régészeti feltárás is történt, amely során 14. századi sírköveket és építési elemeket tártak fel, tovább gazdagítva a templom történelmi értékét.Jelenlegi állapot
A templomot egy három hektáros zöldövezet öleli körbe, amely valóban „leválasztja” a világ zajától. A kis kápolnát és a Kós Károly által tervezett haranglábat is érdemes megnézni – ezek harmonikusan illeszkednek a környezetbe.
A közösség életét ma is áthatja a bencések egykori jelmondata: „Ora et labora” – Imádkozzál és dolgozzál. A papok szolgálatát nem a hely, hanem az emberek teszik különlegessé – de ez a templom mindenkit megérint, aki belép.Források
Interviews with priest Kádár István
