Magyarkanizsa
Általános ismertető Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) egy kisváros és község Szerbia Vajdaság Autonóm Tartományának északkeleti részén, földrajzilag Bácskában, de közigazgatásilag az Észak-bánsági körzethez tartozik. Ez a besorolás az 1990-es években, a Milošević-kormány idején született, valószínűleg azzal a céllal, hogy a magyar többségű Észak-Bácska régiót közigazgatásilag megosszák. Ennek ellenére a helyi lakosság identitása és földrajzi hovatartozása egyértelműen bácskainak tekinthető. Fekvése Magyarkanizsa a szerb–magyar határtól 15 km-re délre, a Tisza jobb partján helyezkedik el, földrajzilag Bácskában. A község területi beosztása A mai Magyarkanizsa község 1960. január 1-jén jött létre, amikor három korábbi község – Magyarkanizsa, Horgos és Martonos – összeolvadt. A községhez ma 13 település tartozik: Adorján (Адорјан / Adorjan) Horgos (Хоргош / Horgoš) Ilonafalu (Зимоњић / Zimonjić) Kishomok (Мали Песак / Mali Pesak) Kispiac (Мале Пијаце / Male Pijace) Magyarkanizsa (Кањижа / Kanjiža) Martonos (Мартонош / Martonoš) Orom (Ором / Orom) Oromhegyes (Трешњевац / Trešnjevac) Tóthfalu (Тотово Село / Totovo Selo) Újfalu (Ново Село / Novo Selo) Velebit (Велебит / Velebit) Völgyes (Долине / Doline) A település nevének eredete A város neve először 1093-ban tűnt fel írásos forrásokban Cnesa (ejtsd: knesa) formában. Későbbi elnevezései között szerepelt Kenesna, Neu Canisa, villa Canysa, Földvár, Ókanizsa, Magyarkanizsa és Stara Kanjiža. A Kanizsa név valószínűleg szláv eredetű, és a knez (fejedelem, vezető) vagy knezsev szavakból származtatható. Az azonban nem egyértelmű, hogy eredetileg egy földrajzi jellemzőre (pl. patakra), birtokra vagy az ispán székhelyére utalt-e. A település névváltozásai az idők során A magyar nyelvben az elmúlt évszázadok során különböző neveken említették a települést: Kanizsa – A második világháború után évtizedekig ez volt az elterjedt elnevezés, és az itt élő magyarok többsége ma is ezt használja. Kanyizsa – Az 1950-es évek végéig, majd az 1990-es években, Slobodan Milošević uralma alatt ez a fonetikusan szerb névalak volt hivatalos a magyar nyelvhasználatban is. Azonban a helyi magyar lakosok ezt az elnevezést sosem fogadták el széles körben. Kanjiza – Magyarországon egy ideig ez volt a település hivatalos neve, mivel egy jogszabály szerint a külföldi településeket az adott ország hivatalos nyelvén kell megnevezni, amennyiben azok latin betűkkel írhatók. A helyi lakosság ezt a formát is elutasította. Kanjiza (Magyarkanizsa) – A jelenlegi magyarországi hivatalos név. Az érvényes szabályok lehetővé teszik a település történelmi magyar nevének használatát, amely így zárójelben szerepel a szerb elnevezés mellett. Magyarkanizsa – A szerbiai Magyar Nemzeti Tanács javaslatára a szerbiai hivatalos magyar megnevezés is ez lett. Ennek ellenére a helyi magyar lakosság körében továbbra is a rövidebb, Kanizsa név a legelterjedtebb. Történelmi névváltozatok levéltári forrásokból Az évszázadok során az alábbi névváltozatok is előfordultak: Ó-Kanizsa Stara Kanjiža Alt- oder Ungar. Kanischa Alt-Kanizsa Magyar Kanizsa Vetus Kanizsa Kanizsa
Épületek

A magyarkanizsai Népkert és a Vigadó története az 1850-es évekre nyúlik vissza, amikor a település lakói először kezdték el használni közösségi park gyanánt.

A plébániát 1750-ben alapították, azelőtt a szabadkai ferencesek lelkipásztorkodtak ezen a területen.

A magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola központi épületét 1890-ben Haynald Lajos kalocsai érsek kezdeményezésére alapították.

Fedezd fel a magyarkanizsai Városháza történetét és szecessziós építészeti értékeit! Ismerd meg a város fejlődésének hátterét és az ikonikus épület különlegességeit.