Palics

Általános adatok Palics (szerbül Palić / Палић) település Szerbiában, Vajdaság Autonóm Tartományban, a Szabadkai község részeként. Az Észak-bácskai körzetben található, a magyar határtól mindössze néhány kilométerre, Szabadkától mintegy 8 km-re keletre. Terület: kb. 53 km² Népesség: kb. 6 000 fő (2022) Időzóna: CET (UTC+1) Földrajzi koordináták: é. sz. 46° 06′, k. h. 19° 46′ Történelem Palics települése és a tó környéke már az ókorban lakott volt. Az első írásos emlékek a 15. századból származnak, amikor a tó körüli területet mezőgazdasági célokra használták. A török hódoltság idején a térség elnéptelenedett, majd a 18. században kezdődött meg újra a betelepülés. A 19. század végére Palics híres üdülőhellyé és fürdővárossá vált. A Monarchia idején a Szabadka és környéke fejlődésével egyre népszerűbbé vált a Palicsi-tó, amelyet gyógyhatású vizének és iszapjának köszönhetően gyakran látogattak a korabeli elit tagjai. 1897-ben fürdőhelyet és gyógykomplexumot alakítottak ki, amelyhez elegáns szállodák és villák épültek. Az 1918-as trianoni békeszerződés után Palics Jugoszlávia, majd később Szerbia része lett. Földrajz és természeti adottságok Palics egy síkvidéki területen, az Alföld déli részén található. Legismertebb természeti képződménye a Palicsi-tó, amely mintegy 5 km² területű sekély sós tó. A tó vízének és iszapjának egykor gyógyító hatást tulajdonítottak, de az elmúlt évtizedekben környezeti problémák is felmerültek, ezért vízminőségének megóvására számos helyreállítási projekt indult. A települést erdős parkok, sétányok és természetvédelmi területek veszik körül, amelyeket a turizmus és rekreáció céljából fejlesztettek ki. Népesség és nemzetiségi összetétel Palics történelmileg soknemzetiségű település, amelyben magyarok, szerbek, horvátok, bunyevácok és németek éltek. 1910-es népszámlálás Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a 1910-es népszámlálás szerint a lakosság többsége magyar anyanyelvű volt, kisebb számban németek, szerbek és bunyevácok is éltek a településen. Palics nemzetiségi összetétele 1910-ben Az 1910-es magyar népszámlálás adatai alapján Palics (akkor Magyarország, Bács-Bodrog vármegye része) lakosságának nemzetiségi összetétele a következő volt: Magyarok: kb. 63-65% Németek: kb. 15-20% Szerbek: kb. 10-15% Horvátok, bunyevácok: kisebb arányban Egyéb nemzetiségek (szlovákok, ruszinok, zsidók): elenyésző számban Az akkori népszámlálások elsősorban az anyanyelvet rögzítették, nem pedig az etnikai hovatartozást, így az adatok nem feltétlenül tükrözik pontosan a nemzetiségi megoszlást. A magyarok és németek főként polgári és középosztálybeli lakosságot alkottak, míg a szerbek és bunyevácok inkább a mezőgazdasági lakosság körében voltak jelen. Jelenlegi helyzet (2022) A mai lakosság jelentős része szerb és magyar nemzetiségű, kisebb számban horvátok és bunyevácok is jelen vannak.