Vajdahunyadi vár
Történet
A vajdahunyadi vár története 1409-ben kezdődik, amikor Luxemburgi Zsigmond adománylevele alapján Vajk kenéz, Hunyadi János apja, birtokba vehette a hunyadi földeket. A család ezután megalapozta a vár első változatát, amely kezdetben egy szerényebb erődítmény volt, majd Hunyadi János vezetése alatt jelentős bővítésen esett át. Kormányzósága idején felesége, Szilágyi Erzsébet lakott a várban, amelyet Hunyadi ekkor alakított át egy grandiózus, rangjához méltó lovagvárrá.
A későbbi századok során több jelentős átalakítás formálta a vár képét. A 17. század elején Bethlen Gábor, majd annak közepén Zólyomi Dávidné, Bethlen Katalin is jelentős építési munkálatokat végeztetett. Bethlen Gábor megerősítette a külső védműveket, míg Zólyomi Dávidné további szerkezeti módosításokat hajtott végre.
A vár később különböző funkciókat töltött be: 1725-től a kincstári uradalom hivatalai működtek benne, majd 1784-ben katonai menedékhelyként szolgált a Horea-felkelés idején. Az 1800-as évek elején I. Ferenc császár elrendelte a felújítását, de egy villámcsapás okozta tűz 1818-ban megakadályozta a munkálatok befejezését. Az 1854-es tűzvész tovább súlyosbította az állapotát.
A vár megmentését az 1868-ban indult közadakozási kampány segítette elő, amelynek célja az épület helyreállítása volt. A felújítást kezdetben Schulcz Ferenc, majd Steindl Imre irányította, akik a kor felfogásának megfelelően igyekeztek egységes gótikus stílusban rekonstruálni a várat. A restauráció évtizedekig elhúzódott, és több pontján jelentős módosításokat hajtottak végre. A későbbi helyreállítások során Möller István is fontos szerepet játszott (1907–1913).
Napjainkban a vár turisztikai látványosságként működik, belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítások kapnak helyet, bemutatva a vár és a térség múltját.Stílus
A vajdahunyadi vár gótikus, reneszánsz és neogótikus stíluselemeket ötvöz, mivel több alkalommal is átépítették és kibővítették. Eredetileg középkori erődként szolgált, ám Hunyadi János a 15. században egy gótikus stílusú lovagvárrá fejlesztette. A 17. században Bethlen Gábor és Bethlen Katalin újabb átalakításokat végeztetett, megerősítve a külső védműveket és módosítva az épület egyes részeit.
A 19. században nagyszabású helyreállítás kezdődött, amelynek során Schulcz Ferenc, majd Steindl Imre arra törekedett, hogy a várat egységes neogótikus stílusban rekonstruálják. Ennek érdekében számos épületrész teljes átalakításon esett át, és a mai meredek tetőszerkezetek is ekkor alakultak ki. A 20. század elején Möller István folytatta a vár tudományos igényű restaurálását.
A vár kiemelkedő részei közé tartozik a Lovagterem, a Kápolna, a Buzogány-torony és a Mátyás-loggia, amely Erdély egyik legkorábbi fennmaradt reneszánsz stílusú építészeti eleme.Jelenlegi állapot
A vajdahunyadi vár 2024-ben is Románia egyik legjelentősebb kulturális és történelmi műemléke. Az épület évtizedek óta folyamatos helyreállításon esik át, hogy megőrizze építészeti értékeit és történelmi jelentőségét. 2023-ban körülbelül 392 000 látogatót fogadott, ezzel továbbra is kiemelkedő turisztikai célpontnak számít.
Ma a vár múzeumként működik, ahol a látogatók eredeti vagy korhű bútorokkal, fegyverekkel és műalkotásokkal berendezett termeket, szobákat és tornyokat fedezhetnek fel. Az épület 15. századi Erdély hangulatát idézi meg, bemutatva annak múltját és örökségét. Kiemelkedő látványosságai közé tartozik a nagy felvonóhíd, a monumentális bejárati kapu, a Lovagterem, a Diéta terem és a Capistrano-torony, amelyek különböző korszakok építészeti elemeit tárják a látogatók elé.
A vár nemzetközi hírnevet szerzett mint filmforgatási helyszín. Drámai gótikus megjelenése miatt több film díszletéül szolgált, köztük Az apáca (The Nun, 2018) és a 2024-es Nosferatu remake számára.
Egész évben nyitva tart, és mind a történelem iránt érdeklődők, mind az alkalmi turisták számára vonzó úti cél, amely Erdély egyik legismertebb épített örökségeként marad fenn.
