The North Bačka District (Serbian: Северно-Бачки округ / Severnobački Okrug) is an administrative unit in northern Serbia, within the Autonomous Province of Vojvodina. The district's administrative center is Subotica. Established: January 29, 1992 Area: 1,784 km² Population: 160,163 (2022 census) Population density: 105 people/km² Time zone: CET (UTC+1) Administrative Division The North Bačka District is divided into three municipalities: Municipality Serbian Name Area (km²) Population (2011) Number of Cities Number of Villages Total Settlements Mali Iđoš Општина Мали Иђош (Opština Mali Iđoš) 181 12,031 0 3 3 Subotica Општина Суботица (Opština Subotica) 1007 141,554 2 17 19 Bačka Topola Општина Бачка Топола (Opština Bačka Topola) 596 33,321 1 22 23 Total - 1,784 186,906 3 42 45 Geography The North Bačka District is located in the Bačka region, within the Great Hungarian Plain. The terrain is mostly flat, making it highly suitable for agriculture. Population and Ethnic Composition The population of the North Bačka District has decreased over time: 2002: 200,140 2011: 186,906 2022: 160,163 According to the 2002 census, the largest ethnic groups in the district were: Hungarians: 87,181 (43.6%) Serbs: 49,637 (24.8%) Croats and Bunjevci – significant presence in Subotica Montenegrins – mainly in Sekić (Lovćenac), Mali Iđoš Municipality Slovaks – mainly in Bajsa and the Bačka Topola area Rusyns – mainly in Gornji Breg (Zentagunaras) Among the district's settlements: 20 have a Hungarian majority 2 have a relative Hungarian majority 15 have a Serbian majority 7 have a Croat/Bunjevac majority 1 has a Montenegrin majority Religious Composition Based on religious affiliation, the population is mainly: Catholic: 117,456 (59%) – mostly Hungarians, Croats, and Bunjevci Serbian Orthodox: 55,028 (27%) – mostly Serbs and Montenegrins Reformed (Calvinist): Mostly Hungarians, concentrated in Bačskossuthfalva, Pačir, and Bački Petrovac Lutheran: Mostly Slovaks in Bajsa, and Hungarian Lutherans in Subotica Subotica is the seat of the Diocese of Subotica, the largest Catholic diocese in Serbia. There is also an Eastern Rite Catholic community in Gornji Breg (Zentagunaras). Alapítás éve: 1992. január 29. Terület: 1784 km² Népesség: 160 163 fő (2022) Népsűrűség: 105 fő/km² Időzóna: CET (UTC+1) Közigazgatási beosztás Az Észak-bácskai körzet három községre tagolódik: Község Szerb név Terület (km²) Népesség (2011) Városok száma Falvak száma Települések összesen Kishegyes Општина Мали Иђош (Opština Mali Iđoš) 181 12 031 0 3 3 Szabadka Општина Суботица (Opština Subotica) 1007 141 554 2 17 19 Topolya Општина Бачка Топола (Opština Bačka Topola) 596 33 321 1 22 23 Összesen - 1784 186 906 3 42 45 Földrajz Az Észak-bácskai körzet Bácska területén, az Alföldön helyezkedik el. Domborzatilag síkvidéki terület, amely mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. Népesség és etnikai megoszlás Az Észak-bácskai körzet népessége 2002-ben 200 140 fő, 2011-ben 186 906 fő, míg 2022-ben 160 163 fő volt. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a körzet lakosságának legnagyobb nemzetiségi csoportjai: Magyarok: 87 181 fő (43,6%) Szerbek: 49 637 fő (24,8%) Horvátok és bunyevácok jelentős számban Szabadkán élnek Montenegróiak főleg Szeghegy községben Szlovákok: Bajsán és Topolya környékén Ruszinok: Zentagunarason A körzet települései közül 20 magyar többségű, további 2 településen a magyarok relatív többséget alkotnak. 15 település szerb többségű, 7 település horvát/bunyevác többségű, valamint 1 montenegrói többségű település található. Vallási megoszlás A lakosság vallási hovatartozása alapján: Katolikusok: 117 456 fő (59%) – főként magyarok, horvátok és bunyevácok Szerb ortodoxok: 55 028 fő (27%) – főként szerbek és montenegróiak Reformátusok: főként magyarok, Bácskossuthfalván, Pacséron és Bácsfeketehegyen Evangélikusok: főként szlovákok Bajsán és magyar evangélikus közösség Szabadkán Szabadka városa a Szabadkai Egyházmegye székhelye, amely Szerbia legnagyobb katolikus egyházmegyéje. Zentagunarason keleti rítusú katolikus közösség is található. Gazdaság és infrastrukturális jellemzők Az Észak-bácskai körzet gazdaságát elsősorban mezőgazdaság és élelmiszeripar határozza meg. A régió síkvidéki fekvésének köszönhetően a földművelés, az állattenyésztés és a feldolgozóipar is kiemelkedő. Szabadka, mint a körzet legnagyobb városa, jelentős ipari és kereskedelmi központ. A térség közlekedését autópályák, vasúti összeköttetések és közutak biztosítják, amelyek révén kapcsolatot tart az ország más régióival és Magyarországgal is.